2015. január 21., szerda

Nehéz napok


Tényszerű megállapítás. Nem vagyok jól. Valószínűleg korán örültem annak, hogy hónapok óta tartósan jól éreztem magam. Vasárnap jött egy törés, azóta visszapottyantam. Nagyon sokszor érzem azt, hogy szétvet az ideg, a feszültség, a kétségbeesés. Néha rám jön az érzés, hogy sírnom kellene, de nem megy.
Továbbra is fordítva élek, hajnalig virrasztok és délutánig alszom. Eljutottam arra a pontra, hogy a rémálom is jobb a valóságnál. Ma ráadásul nem tisztán rémálmom volt, inkább ilyen vegyes, de szerepelt benne egy olyan szerelmi szál, amiről két nappal ezelőtt is álmodtam már. Ezért valahányszor felriadtam, inkább visszaaludtam - ami nem volt nehéz, mert iszonyatosan álmos vagyok minden ébredéskor. Legszívesebben napokat aludnék át.
Vasárnap rájöttem, hogy a statisztálásra sem vagyok alkalmas, erről lesz majd egy kellemes beszélgetésem a pszichológusommal, aki viszont pont hogy lökdösne a statisztálás felé, merthogy legalább addig is emberek között vagyok, és pénzt keresek, ezáltal kevésbé visel meg az az anyagi helyzet, hogy csak a segéllyel tudok hozzájárulni közös életünkhöz. Igen, csak épp nem bírom az embereket, és egy beszólásnál sírógörcsöt kaptam.
Fogalmam sincs, mi lesz velem, mi lesz az életemmel.
Ma az utolsó erőmmel vettem rá magam, hogy végezzek itthon némi hasznos tevékenységet, betettem egy kis zenét aláfestésnek, rendet raktam a szobámban, ágyneműt húztam át, felöltöztem, de végig nagyon nyögvenyelősen ment minden. Még hátravan a konyha, mosogatni, sütni-főzni kéne, de annyira fáradt vagyok...
A másik aggasztó dolog, hogy visszatért Öngyilkosság bácsi. Hónapok óta nem voltak sötét gondolataim, öngyűlöletem, és ez olyan megkönnyebbülés volt... erre visszatért. Megint duruzsol a fülembe, hogy kocsi alá kellene ugrani, be kellene gyógyszerezni magam. Persze erősebb vagyok annál a rohadéknál, mert ha már egyszer sikerült egy jó úton elindulni, ha egyszer van remény egy szép jövőre, ha egyszer van egy férfi, akit szeretek és akivel gyönyörű közös életünk lehetne, nem akarom itt feladni... csak nagyon sok erőt kivesz belőlem a duruzsolása.
És tudom, hogy dagadt vagyok. Hogy hízom. Nem csoda, mert egyedül az evésben lelek most némi örömet. Nem is az, hogy sokat eszem, hanem olyan összevissza, meg sokszor édességet tömök magamba, hogy a bennem kongó ürességet elnyomjam. Anyuéknál maradt egy edzőpad, amit elvileg jövő héten elhozunk ide egy barátommal, és akkor legalább meglesz a mozgás. Már ha rá tudom venni magam.
Azt hiszem, ledőlök egy kicsit...

5 megjegyzés:

  1. Nagyon sajnálom :( De ne add fel! Soha! A front miatt nagyon nehéz időket élek én is, gondolom ez nálad is betalál, ráadásul a szomszéddal is hadban állunk, mert neki áll feljebb a hajnalig tartó mulatozása, hogy mi dolgozó emberek nincs kedvünk hallgatni, már halálosan megfenyegetett minket. Az egész család megbetegedett a kimerültségtől... :S Kivagyok én is, nyilván ez nem nyugtat, de remélem érzed, hogy gondolok rád <3 Eleni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm drága! Kitartást kívánok én is Neked és az egész családodnak! <3

      Törlés
  2. Öngyilkos bácsi nem fog győzni, erősebb vagy nála!
    Megértem ezt a fáradtságot, de hosszútávon csak rosszat fog tenni, én is jónak gondolom a statisztálkodást főleg hogy a szeretteiddel mész, tudnak támogatni és nem vagy otthon, kimozdulsz és pénz is jön belőle. Amúgy nekem se lenne kedvem mindennap főzni, takarítani, stb...stb...ezért is jó egy másfajta tevékenység hogy ne csak a napi rutin legyen.
    Nem hiszem hogy korán örültél volna!! mindig vannak mélypontok, ahogy legutóbb is írtad . Minden nap egy új nap! ;-) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem a fáradtság miatt kell feladnom a statisztálást, hanem mert már második alkalommal buktam ott ki és kaptam sírógörcsöt, ezzel pedig a szeretteimet is kellemetlen helyzetbe hozom :( nem akarom, hogy ők meg miattam ne kapjanak több munkát...

      Törlés
    2. Persze, azt értettem hogy valami gond volt, csak rosszul fogalmaztam, külön mondatba akartam írni, h az lehet h rosszabb hosszútávon ha mindig otthon vagy és ugyanazok a folyamatok vannak mindennap és csak ismétlődnek. :-( de megértem. Majd meséld el ha lesz időd/kedved h mi történt!

      Törlés