2014. május 26., hétfő

Fáradt



Mostanság nem igazán sikerül a terv szerint haladnom a bloggal. Folytatni akartam a különféle tünetek kibontását, leírását, de az élet nem áll meg, a kezelések nem állnak meg, és ez kicsit belekavar a dolgokba. Próbálom úgy vezetni ezt az egészet, hogy ne egy rinyálós szemetesláda legyen belőle, hanem úgy adjam ki magamból a betegséggel kapcsolatos tényeket, gondolatokat, fájdalmakat, hogy az hasznos legyen - magamra és másokra nézve is. De ha úgy vesszük, a rinyálás ugyanúgy a betegség része...

A lényeg, hogy ma megvolt az első csoportterápia. Mint azt korábban írtam, erről nemigen adhatok ki információkat. Az első alkalommal amúgy sem volt semmi különös, leginkább csak beszélgetés, pontosabban a csoportvezető beszélt, mi meg okosodtunk, vagy mi... de három órán át tartott, és most nagyon fáradtnak érzem magam.
Mindenesetre jelen pillanatban úgy érzem, hogy jó lesz ez, ha beindul. Aztán meglátjuk.

Ma is rosszul lettem. Ott a terápián. Koncentráltam a doktornő beszédére, próbáltam minden szavát elcsípni, érteni, felfogni, de közben egy másik doktornő elkezdte rendezgetni a papírjait. A beszédre való koncentrálás és a papírzörgés ütközése váltotta ki a rosszullétet. Legalább annyit sikerült megfigyelnem, hogy ha zajtól vagyok rosszul, akkor konkrétan ez okozza - két vagy többféle zajforrás ütközése, keveredése a fejemben. Nagyon remélem, hogy ez csak átmeneti... A hétvégén kétszer is voltam kint fesztiválon, és ott nem volt gond. Talán a zene miatt, az az egyetlen "zaj", ami nem idegesít fel. Meg hát jó társaságban voltam, talán az is oldott valamennyit rajta. De ezek csak találgatások. Bízom abban, hogy előbb-utóbb minden a helyére kerül.

4 megjegyzés:

  1. A csoportterápia nagyon jól hangzik! csak így tovább!
    ...az újabb tünetek pedig eléggé aggasztanak...nem vagyok orvos, de csak gyógyszer okozhatja, ami eddig ugye nem volt. Remélem odafigyel rád a dokid...kurvára remélem!

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Olvasgattam a blogodat. Én is border vagyok, és nem akarok tanácsot adni vagy ilyenek, ha border vagy, úgyis felesleges.. :P
    Nálam is 15 évesen kezdődött, (nem tudom mi ez a 15? ) most 23 vagyok. Persze engem sem vettek komolyan,de a sztoriba nem mennék bele.
    Egyet szeretnék mondani- a borderline nem betegség. Ez egy állapot. Könnyű vele betakarózni... a betegségem így meg úgy, de ez csak benne tart a sz*rban. Remélhetőleg, egy jó terapeuta segítségével a kezedbe veszed a sorsodat. Ez az egyetlen kiút.
    Rólam: 5 hónapot voltam a Thalassa Ház nevű pszichoterápiás intézményben. Most egyéni terápiára járok, heti 2x és egy olyan közösségben lakom, ahol mindenki gyógyulófélben van "valamiből." úgyhogy megértjük és támogatjuk egymást. (általában :P )
    Csak mondom, hogy Thalassa nélkül nekem nem menne az egyéni. Mint ahogy nem is ment jó néhány évig, pedig jártam. Szóval nehéz állapot ez... Mindenesetre, először is te vedd komolyan magadat. és sok sikert a továbbiakban.

    VálaszTörlés
  3. Én betegségként tekintek rá. A betegségből ki lehet gyógyulni, még ha nagy erőfeszítésekkel is. Nem azért, hogy takarózzak vele, hanem mert a betegség (f)elismerése az első lépés a gyógyulás felé. Ha állapotként tekintenénk rá, azzal könnyebb lenne takarózni - "ez egy állapot, ez van". De szerintem teljesen mindegy, hogy adott esetben hogy hívjuk. A lényeg, hogy VAN, és tenni kell ellene.
    Köszönöm, hogy írtál.

    VálaszTörlés
  4. Borderline-tól teljesen független is lehet az, hogy milyen hatással van rád a zaj. A depresszió és társai gyakran együtt járnak zajérzékenységgel.

    VálaszTörlés